Megújult és átalakult az Audison legkisebb sorozata, sőt mondhatni, hogy koncepcióváltás következett be az Audison belépőszintjén. A régebbi SRx széria elektronikái mintha csak szárnypróbálgatások lettek volna az Audison részéről, amikkel megpróbálta az általa képviselt hangminőséget becsempészni az alacsonyabb kategóriákba is. Ez nem sikerült túl jól: a finom hangú, de elég erőtlen és műanyag házával sem túl bizalomgerjesztő gépek nem voltak a kedvenceink.
Ezzel ellentétben a legutóbbi SRx-ek teljesen más világot képviselnek, valószínűleg az LRx-ekben is alkalmazott technikai megoldásoknak köszöngetően a kialakításuk és a hangminőségük is kimagaslóan jó. Vérbeli Audisonok. Ráadásul olyan nagy a modellválaszték e családban, hogy még kiigazodni sem könny
Közöttük, bár mélyebben vizsgálódva kiderül, hogy szigorú logika szerint születtek. Csakhogy ezen erősítők árai kissé elrugaszkodtak a belépőszinttől, ettől függetlenül kiváló ár/érték arányt mutatva.
Az új SR-ek viszont jóval kevesebb pénzbe kerülnek, ami azt is jelentheti, hogy világviszonylatban sem olyan rózsás a helyzet, de azt is, hogy a cég még ügyesebben lavírozva a kompromisszumok zátonyai között még inkább elérhetőbb közelségbe hozta a vérbeli Audison minőséget. Az egyszerűsítés jegyei a család népességén és a külső jegyekben is számottevőek, bár utóbbit tekintve azért nem feltűnőek: az elektronikák háza szolid, egyszerű, és ugyan egyértelműen az olcsóbb árfekvésű darabok közé sorolja a masinákat, a kialakításuk mégis példaértékű, minőségük pedig kifogástalan. Kissé elnagyoltabbak a vonalai, nem olyan kifinomultak, mint a legutóbbi LRx-eké, a kezelőszervek takarója sem alumínium, hanem plexi, de a ház alumíniumöntvény, és a csatlakozók, valamint a kezelőszervek ugyanolyan jól használhatóak és funkcionálisak (pl. ami a rövidzár elleni védelmet illeti).
Összesen négy SR látott napvilágot, egy két-, egy négy- és két egycsatornás modell, amelyek közül kettő-kettő egyforma méretű házzal rendelkezik. Ez alkalommal a kétcsatornás változattal ismerkedhetünk meg közelebbről. Kisméretű elektronika (288x213x53,5 mm), kétcsatornás, csatornánként 60 W RMS kimenő teljesítményre képes. Hidalható, így sztereó üzemmódban 2 W stabil, ekkora terhelésnél természetesen megnövekszik a leadott teljesítménye s, egészen pontosan 90 W RMS-re. Híd üzemmódban 180 W leadására képes. Tápaljzatai keresztmetszet-szűkítés nélkül is igen nagy vezetékek fogadására alkalmasak, és a hangszóróaljzatai is megfelelően nagyok, bár utóbbiak méretén azért látszik, hogy az elektronikát nem mélynyomó és hatalmas hangszóróvezetékek fogadására tervezték. Alacsony és magas szintű jelek fogadására / erősítésére is képes, a hangszórószintű bemenetei szintén az „Audison-szabványnak" megfelelően igen aprók. Egy pár RCA-bemenettel látták el, kimenete nincsen. A hangszóróaljzatain kívül a beépített keresztváltó is jelöli a felhasználási területét, ugyanis csak felüláteresztőként vagy full üzemmódban működhet. Ebből arra lehet következtetni, hogy a gyár a szettek, szélessávúak partnerének szánta a gépet. Ennek megfelelően nincs rajta sem subsonic filter, sem mélykiemelő EQ. A keresztváltó vágási pontja egyébként igen tág határok között állítható, 50 Hz-től egészen 5000 Hz-ig, vagyis akár aktív rendszerben magassugárzó hajtására is alkalmas. Bár ebben az esetben illő lenne egy másik SR2-t használni a mélyközépre, de annak aluláteresztő szűrőre lenne szüksége a megfelelő illesztéshez, ami ugye nincsen beleszerelve. Maradjunk hát mi is a szetteknél, illetve azok meghajtásánál.
A teszt során kiderült, hogy ez az elektronika teljesen rendben van, egyáltalán nem gyenge, nem visszahúzódó vagy visszafogott hangkarakterű, jók a sávszélei és kiegyenlített a megszólalása. Ahhoz, hogy még komolyabban belemélyedjünk a hangtani jellemzőibe, elengedhetetlen lenne összehasonlítani a régebbi SRx-ekkel így, önálló meghallgatás után csak annyit állíthatunk biztosan, hogy ez bizony egy jó gép.
Az SR2-ről az első benyomások igen pozitívak, valóban úgy tűnik, hogy az Audison némi szolgáltatás mellőzésével, az univerzalitás feláldozásával, vagyis okos illesztések célzott kikényszerítésével lejjebb tudta szorítani azt az összeghatárt, amiért már Audison-hangot lehet kapni.
